Menu
A tolték titok - Sergio Magaña

A tolték titok - Sergio Magaña

"Sergio Magaña Ocelo...

Az X-akták legújabb évada sokkolóan képünkbe tolta az igazságot rendszerünkről!

Az X-akták legújabb évada sokk…

Az X-akták legújabb ...

Furcsa fények és "felsugárzás" Alsó-Normandiában, Franciaországban.

Furcsa fények és "felsugá…

2015. november 2-án ...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedés, a titkos űrprogram informátora szerint...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedé…

Lehet, hogy a rendkí...

A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen

A nem-megfigyelt társadalom: a…

Egy egész iparág épü...

Képes az asztrológia kokrét eseményeket előrejelezni?

Képes az asztrológia kokrét es…

Mit tud az asztrológ...

Sztázis kamrában alvó óriások készen állnak rá, hogy felébresszék őket...

Sztázis kamrában alvó óriások …

Sztázis kamrában alv...

A Passzív Android és a Teremtő Erő

A Passzív Android és a Teremtő…

Az elme arénájában, ...

Tiltott történelem – Krisztus vérvonala

Tiltott történelem – Krisztus …

Tiltott történelem –...

Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

Ki az, aki fél a Paranormálist…

FREDDY SILVA - Ki a...

Prev Next

Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

  • Írta: 
Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

FREDDY SILVA - Ki az, aki fél a Paranormálistól?Ami általában így néz ki: egy átlagos család éli békés életét az otthonában. Aztán egy nap a tárgyak rejtélyes módon átrendeződnek. A kutya ugatja a láthatatlan betolakodókat. A csapból, amiből általában forró víz jön, most vérszínű folyadék ömlik.

Furcsa zajokat hallanak az éjszaka közepén; az ágyon a hullámzó paplan egy olyan test alakját körvonalazza, akit senki nem lát. A legfiatalabb gyermek folyékonyan beszélni kezdi egy régmúlt civilizáció ősi nyelvét, és olyan titokzatos szavakat firkált tükörírással, mint például a ’Redrum=megöllek’. Az anya hisztérikussá válik, a férj megpróbál ésszerű magyarázatokat találni a szokatlan hangzavarra, majd elhatalmasodik a paranoia, mikor a túlvilági hatalmak megfagyasszák a tárgyakat leheletükkel, és körmeik húsvágó bárddá alakulnak...

A modern paranormális filmek hosszú utat megtettek a szemcsés fekete-fehér filmek óta, mikor még egy jó kis rémületet éjfélkor a temetőn átvezető rövidebb út választásával értek el. Az ’Utolsó napok, a Parajelenségek, a Hatodik érzék, az X-Men' kasszasikereivel vizuálisan megterhelik a kulturális pszichét, hogy a speciális effektusokkal életre keltsék a mítoszokat, mert így a kollektív bőrrétegről, még további mikro-bőrrétegeket nyúzhatnak le.

Úgyanazt csinálják, mint a zombik, jönnek, bemásznak az otthonunkba, s pokoli hajlamaikkal halálra rémisztgetik az élőket. És sosem elég, nem tudnak betelni ezekkel. Úgy tűnik a modern társadalom megszállottja a természetfelettinek, ennek ellenére komfortigényünk csak 50-50 %-os: egyszerre kíváncsiak vagyunk, de taszít is miket az, amit nem látunk, amiről nem tudunk. Nagyrészt ez az ellentét az oka annak, ahogyan érzékeljük a körülöttünk lévő világot – pontosabban, ahogy nem.

Az emberi szem egy olyan készülék, melynek funkciója erősen korlátozott. Hiába kínál a látókéreg 400-790 terra hertz széles spektrum szélességet, ez csak egy nagyon keskeny ablak, melyen keresztül látjuk a világegyetemet; még némely rovar is túltesz rajtunk ibolyántúli receptoraival. Ám a valóságnak a gamma, mikrohullám, röntgen, infravörös sugarak stb. segítségével, sokkal szélesebb területeit ismerhetjük meg.

Nem csak a paranormális filmek, de a láthatatlannal való kapcsolatunk is sokat fejlődött az idők során. A "paranormális” modern jelentése; olyan esemény, vagy jelenség, mely a normál tudományos ismeretekkel nem magyarázható - viszont 5000 évvel ezelőtt, ami jelenleg természetfelettinek számít, akkor normálisnak tekintették. Még a repülő tibeti szerzetesek és más rendkívüli bravúrokat bemutató avatárok, akik átalakították a vizet borrá, feltámasztották a halottakat, csak egy társ-teremtő erejét irányítani tudó, rendkívüli ember hétköznapi eredményei voltak. A Sámán nem volt más, mint egy ember, aki akaraterejének irányításával, tudományosan szólva, egy sor elektromágneses impulzussal hatalmas szikláit lebegtet.

Valahol az úton elvesztettük ezt a képességet és tudást, és 2.000 évet vett igénybe, mire a Princeton P.E.A.R. laboratórium bizonyítani tudta, hogy a megfelelő frekvenciát alkalmazva, valóban lehet sziklákat mozgatni. Tehát, ha a hétköznapi emberek képesek ilyen "paranormális" hőstettekre, az azt jelenti,hogy mindenki számára elérhetők ezek az erők.

Minden, amire ehhez szükség van, a rendíthetetlen hit, és rengeteg gyakorlás. Ám van egy kis bökkenő; kíváncsiságunk a paranormális felé azért kelt életre, mert megláttuk az igazság csíráit annak, hogy a bennünk rejlő képességekkel bármit megteremthetünk, amit csak kívánunk. A magunk módján Istenek vagyunk s vannak napok, amikor hitünk szerint képesek vagyunk irányítani akaraterőnket, de történt valami, ami megijesztett minket e hatalmas erő kormányzását illetően.

Mióta ijesztő a természetfeletti

Azt is mondhatnánk, hogy az emberek elvesztették önbizalmukat, és idővel kísérteteket kezdtek belelátni a hétköznapi dolgokba. Innentől kezdve, ami hihetetlen az babonává vált. Nézzük például a sokat kárhoztatott görög eredetű 'temető' szót, amelynek jelentése: "egy hely az alvásra". Az alvás szó szintén ezt jelenti, tehát aligha van ok az aggodalomra. Mikor váltunk ennyire rémült fajjá? A közelmúltat vizsgálva számos magyarázatot találunk, ezekből néhány;

Az éles választóvonal normál és a paranormális között a sötét középkorban kezdődött. Éhínség, dögvész, a pestis, a mészárlás, a fosztogatás, barbár invázió, a társadalmi hanyatlás, a kulturális összeomlás igen nyomós okok, amiért ezt a korszakot nagyon találóan sötétnek nevezték. Ezek voltak azok az idők, amikor az emberiség nagyon súlyos helyzetbe került. És aki, eme nehéz helyzetnek végzetes kotyvalékát megkeverte, a Római Katolikus Egyház volt, akinek a intoleráns hozzáállása, az ortodox nézeten kívül mindenre kiterjedt, s egészen a 7. századig tartott.

A Niceában tartott első ökumenikus zsinaton (kr.u, 325-körül) a püspökök jelenlétében abban állapodtak meg, hogy csak néhány kiválasztott keresztény evangéliumnak kellene beletartozni a hivatalos egyházkánonba. Az olyan ezoterikus írásokat, mint Tamás és Mária Magdolna evangéliuma, elrejtették, vagy egyszerűen eltüntették. Ennek során az egyház az egész világon elkezdte szisztematikusan leépíteni a nőies (isteni feminin) energiákat, melyet azzal tetéztek, hogy nők millióit égettek meg a boszorkányság hamis vádjával. De ne szaladjunk ennyire előre.

Lényeges szempontja eszmefuttatásunknak az egyházatyák gonoszsága. A római birodalom bukásával és az egymásnak ellentmondó barbár hordák növekedésével egész Európa vérben úszott– szó szerint. A feltörekvő egyház látta, hogy itt az alkalom, hogy megmutassa erejét a nagyrészt írástudatlan társadalomnak, melyhez leghasznosabb eszköze, a Félelem lesz. És találhatott volna e jobb módot arra, hogy az embereknek szükségük legyen az egyház védő kebleire, mint hogy gyárt egy gonoszt, akit mindig és minden helyzetben megvádolhat. A gonosz hozta a pestist a városba, a gonosz csábította bűnre a feleségedet; nem a malária vitte el a gyerekeidet, hanem a gonosz, és a gonosz tehet a sikertelen termésről, és még sorolhatnám.

A 11. században az Ismeretlen Gonosz ólálkodott minden sarokban. És ki személyesíthetné meg legjobban ezt az ismeretlen veszélyt, mint néhány ördögnek nevezett torz karakter. Az egyház, mint Isten fényének közvetítője, a tükör-karaktertől (ördög) elvárta, hogy személyesítsen meg mindent, ami az ortodox szentíráson és a „jón” kívül volt. Ne feledjük, hogy bármilyen konfliktus sikerében meghatározó a bűnbak szerepe, s ebben a helyzetben Lucifer volt az, aki magához ragadta az emberi lélek irányítását. 

paranrmalis002Pán ábrázolás

Az Ördög= Diavolos görög szó, jelentése: „valaki, aki átver.” Ez nem utal paranormálisra, vagy rosszindulatra. De mivel az Egyház a pogányokat Pánhoz, a termékenység, a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istenéhez társította (akikre az Egyház Gonoszként tekintett, vagy, akik nem jó katonái Istennek még akkor is, ha a pogány egyszerűen azt jelenti: „faluban lakó, vagy földműves”) ő volt a legmegfelelőbb a gonosz tisztség betöltésére. Így, a paranormális terület központi főszereplőjétől, az ördögtől való irracionális félelmünk nem más, mint egy félreértelmezett hiedelem: ebből fakadóan a félelem ereje az, mely életre kelt mindent, beleértve önmagunkat is.

A félelmek irracionális eredete

Szigorúan véve a természetfelettitől, az ismeretlentől való félelem a jelenlegi társadalomban is ugyanazt jelenti: félelem a gonosztól. De mi az a Gonosz? Számos meghatározást találjuk erre. A szó, eredete a régi Angol yfel-ből származik, melynek gyökereit az „első asszony”-al hozzák kapcsolatba. Mivel az Egyház álláspontja patriarchális, apajogú, a társítás hiteles lehet. Végtére is, már átmosták az agyunkat, hogy azt higgyük; Éva (héber eredetű Havva és Haya) volt az a szerencsétlen Nő, Ádámmal az oldalán, aki miatt kiűzettek a Paradicsomból bennünket. Azóta minden apajogú társadalomban az összes bajért a nőket tették felelőssé. Eddig ez az egyház patriarchális hozzáállásával teljes összhangban van.

De várjunk csak, nem a kígyó volt, aki csábító gondolatokat suttogott Éva fülébe, hogy vegye el az Almát, a „tiltott gyümölcsöt”? És a kígyó nem a számos álruhát viselő, alakváltó ördög? Így születnek és kapnak testet a hiedelmek! Az Ördög persze ezer más alakban is megjelenik, pl. a vérszívó denevér, vámpír, a kecske, a kakas, legyek, még a legkedvesebb fekete cica alakjában is. Nyilván az agymosásnak köszönhetően, még ma is rendesen megnövekszik az adrenalinunk, mikor látunk egy kecske fejet fordított pentagrammal díszítve. Ez szintén az Egyház kotyvaléka. Az embereknek ugyanez okból van egy irracionális félelmük a kígyóktól is (beleértve magamat is, hisz katolikus neveltetésben részesültem).

Az viszont megmosolyogtató, hogy a mai napig elkerülik az utcán a fekete macskákat. Az ilyen, különösen a látszólag megbízható politikai és vallási szervek által táplált asszociációk, olyan mélyen beépülnek a tudatalattiba, hogy nemzedékeken át öröklődnek.

Vegyük például a 13-as szám paranormális kicsengését. A mai napig számos neves épületek a nyugati világban nincs 13. emelete. A 13-as számtól való Kollektív félelmet ’paraskevidekatriaphobia’ jelzővel illetik. Amerikában kb. 21 millió embert negatívan befolyásol ez a szám, s ha az péntekre esik, a költségvetés szerint 800 millió dollár bevétel kiesést jelent. Azt lehet mondani, hogy egy ilyen tömeges hiedelem elkerülhetetlenül önbeteljesítővé válik, bár vannak országok, például Hollandia, ahol a balesetek, tűzesetek és lopások kisebb számban fordulnak elő ezen a napon, mivel az emberek ilyenkor fokozottan elővigyázatosak, és igyekszenek elkerülni a gonosz erőket.

A 13 szám a történelem két sarkalatos eseményére vezethető vissza. Az első 1307. október 13-án pénteken történt. Ezen leghírhedtebb napon a Vatikánt elrendelte a Templomos Lovagok rendjének kiirtását. Az eredeti Templomosok – valamint a hozzá kapcsolódó rendek, a Katharok, Albigensek és Bogumilok a hűségesküt Isten női ereje mellett és nem Róma mellett tették le. Szolgálták Iziszt, Mária Magdolnát, és tisztelték a Szíriuszi forrást, akit az ősi társadalmak egyetemes bölcsességgel és igazsággal azonosítottak.

A második esemény visszavezethető Isten Női erejének, vagy az Isteni feminin tagadásához, - mikor is patriarchális társadalom lévén a 12. hónapos napciklus betolakodott a 13. hónapos holdnaptár helyébe. Az ősi hagyományokban a Holdat azonosítják a nőivel (feminin), mivel a Hold hatással van a vízre és a termékenység ciklusaira; szemben a nap férfias (maszkulin) vad kitöréseivel. Ez a változás már ie. 1300-ban kezdődött; s alkalmazták a rómaiak, és a világhatalommal rendelkező Vatikán is.

Ez csak néhány példa arra, hogy megértsük, az ilyen fogalmak hogyan változtathatják meg a valóság észlelését, és még a mai napig a gonosz dolgok vagy természetfeletti és a 13. és/vagy péntek a kapcsolatát tovább és újra éltetik, bár jobbára már kereskedelmi kizsákmányolás a cél: például A Kaptár, Péntek 13. és egyéb filmek, hogy ne említsem a kedvenc albumaim közül az egyiket, a Black Sabbath-ot, ami 2009 péntek november 13-án jelent meg. Míg a marketingesek ártalmatlan szórakozásnak tekintik ezeket az asszociációkat, az, amit csinálnak segít megerősíteni, és meghosszabbítani az intézményesített hitrendszert.

Kapcsolatunkat a Világegyetemmel szinte észrevétlenül megszakították

A kapcsolatunkat az természetfelettivel nagymértékben befolyásolják ezek a régmúltból hozott torzított babonák.  Vegyük az ördög-kígyó társítást: a kígyó vagy a sárkány mindig is egy szimbolikus, az energia jellegének, alapvető mozgásának, a Föld körül kígyózó mágneses erő ösvényeinek ábrázolása volt. Ezek ugyanazok az erő vonalak, melyek mentén számos Szent hely, templom található, melyeket valamikor azért terveztek, hogy segítsen az embereknek kapcsolatot teremteni a láthatatlan világgal.

A régi időkben nem volt szükséged a püspökök közvetítő szerepére ahhoz (akik ráadásul megbízhatatlanok) hogy beszélj Istenhez. Ezt a kapcsolatot te magad is újra-indíthatod, ha másnem úgy, hogy ellátogatsz egy piramishoz, egy kő körhöz, vagy egyéb Szent helyekre. Valamikor tökéletesen elfogadott volt enni a tudás almáját, mert a teljes tudásból származik a teljes megértés, és a megértésből fakad a félelem hiánya. És félelem nélkül mindaz, amit nem látsz, hirtelen a barátoddá válik. Ahogy Jézus tanította, "ismerd meg önmagad." De az önismeret nem fér össze a növekvő vallásosztályok közvetítőinek politikájával, mivel az volt a céljuk, hogy biztonságos távolságot tartson közted, és Isten között.

Van egy furcsa irónia itt, ugyanis a latin eredetű vallás szó= religio* azt jelenti, hogy ’visszakötés, újra csatlakozás.' A vallás ennek pont az ellenkezőjét csinálja. És mi rejteget a fizikai és a racionális Isten; jó néhány nagyon kellemetlen és csúnya entitást. Szimbiotikus kapcsolatunk a természetfelettivel az idők folyamán messze eltolódott, ahogy a megértés is a tudatlanság felé tolódott, mint globális társadalomi tünet.

Ez itt még izgalmasabbá teszi a forgatókönyvet. Tömeges tudatosságunk kb. a 4320-as években már fejlettebb. Az emberiség minden korban kollektív tapasztalásra törekszik. Ie. 6628-2308 között például Európai kultúrában a természet Nőies Elveivel dolgoztak; együttműködés, fejlődés, gazdálkodás; a törzsek a nagyobb jó érdekében a Hold alapú kultúrát alkalmazták.

A természet életigenlő törvényeivel együttműködve az emberek érzékenyebbek voltak azokra az erőkre, amelyek körülveszik és áthatják a tárgyi világot, s ily módon sokkal ráhangoltabbak voltak azok összetettségére, finomságára. Olyan energiában gazdag forrásaik voltak, ahol még a gravitációs erő is alacsonyabb. Ezen principiumokat hasznosítva alakítottak ki szorosabb kapcsolatot a láthatatlan univerzummal. E természetes jellegű viszonyulás jutalma fenntartotta több ezer éven át a társadalmat, és együtt áramlott minden élet ritmusával.

Néhány őshonos kultúrák, mint például a bennszülöttek, bizonyos mértékben még mindig birtokolják a pszichikai észlelések képességeit. Őseink nem véletlenül sámánisztikus élményeiket a túlvilágról kőbe vésték - lásd az egyiptomi hieroglifákat, vagy az ázsiai templomok domborműveit. Mítoszokat építettek, melyekben az Istenek cselekedeteit memorizálták az eljövendő korszaknak és számos történetben leírják a világegyetem fizikáját. A Rig Védában találni már akkor létező olyan nukleáris folyamatok leírásait, amiket jelenleg is ismernek a részecskefizikusok.

Az Újszövetségben Jézus életének számtalan példája őnmagában véve is paranormális esemény, mindemellett tele van elképesztő ezoterikus bölcsességgel és rejtett információkkal. Például a 153 hal csodálatos kifogásának története, (Szent János utolsó fejezetében található), mely felfedi a kabbalista élet fájának geometriai szerkezetét, valamint numerikus értékek nagy kozmológiai jelentőségét.

A templomokat mágneses energiában gazdag területeken építették, melyek elősegítették, erősítették a paranormális jelenségeket. Gyakorlatilag építményeikkel, véseteikkel is üzentek a későbbi koroknak: ha az emberek a jövőben olyan mélyre süllyednének a fizikai világban, hogy elveszítik képességeiket, akkor legalább tudni fogják, hová kell menniük ahhoz, hogy újrakapcsolódhassanak.

A kommunikációt a láthatatlannal úgy segítették, hogy neveket adtak az entitásoknak, akik az emberiséget konkrét dolgokra tanították, mint a mezőgazdaság, a művészetek, vagy a meterológiai-előrejelzés. Ezekért a tanításokért tiszteletben tartották, de nem imádták őket Istenként, s mikor ellátogattak a templomba, az olyan volt, mint egy családi tanácskozás - ilyen közeli kapcsolatuk volt a túlvilági erőkkel. És mert nem volt szükség versenyre, a világok közti kapcsolat mindenkinek hasznos volt. Ez valóban Paradicsomi lehetett.

A halált csupán olyan átmenetnek tekintették, amin az ember keresztülmegy a magasabb rendű tervének érdekében, s tisztelettel gondoltak a végtelen tenger kikötőjébe utazó lélekre. A Piramis szövegek kijelentik, hogy az egyiptomi kultúra hangsúlyozta a lélek viselkedésének fontosságát az emberi megtestesülése alatt, ezért nagy jelentőséggel bírtak az aprólékos szertartások, melyet az elhunyt átmenetéhez biztosítottak. Itt ismét találkozunk az úgynevezett „Istenekkel” illetve természetfeletti erőkkel, akik elsősorban a molekulák halmazának átvitelében segédkeztek – test, és a lélek –egyik létformából a másikba. A halál csak folyatatása volt a nagy útnak, nem pedig a cél. Ez volt az egyik ok, amiért megünnepelték.

Ie. 2600-ban a dolgok drámaian megváltoztak. Az időjárás megfordulása, a tengerszint megemelkedése egybeesik az emberi tudat fejlődésének 4300 éves fázisaival. A nőies (feminin) 'együttműködő, alkalmazkodó" jelleget lassan leépítik a férfias (maszkulin) nap-irányítású hatalom javára, mely oda vezetett, hogy Isten Női jellegének ellenkezőjét tapasztaljuk; a hatalom kontrollálja az együttműködést, a bőséget felváltja a hiány, a bizalmat felváltja a félelem, és a tudás eltolódik a tudatlanság felé.

A meglévő Szent helyek Hold helyett a Naphoz igazodnak, s a láthatatlan világgal kapcsolatos területek megsérültek; a megértés elveszett és lassan az egész rendszer darabokra hullott. Ie. 1300 körül az éghajlat tovább romlik.

Már az azték és maja kultúrában is, ellentétben a korábbi templomok gondozóival, vagy őrzőivel, a papi kaszt által újonnan alkotott nézetek a láthatatlan Univerzumról annyira torzak voltak, hogy nem értették a kapcsolatot, és nem rendelkeztek olyan képességekkel, melyek szükségesek az „Istenekkel” való együttműködéshez. Természetesen valaha a kapcsolat állandó volt. Egy a szellemek haragjától való irracionális félelemből a papok több ezer embert ítéltek el, és végeztek ki nyilvánosan, hogy kiengeszteljék a szellemvilágot, holott azok soha nem kívánták semmi ilyesmit. A kommunikációs "adatkábelek" a láthatatlannal elkoptak és a távolság Isten, a jóság és ember között, amit az egyház végül kihasznált, az áthidalhatatlan szakadék pedig csak szélesedett.

Ettől a pontól kezdve az emberiség elkezdett rettegni haláltól, és a tegnapi istenek mára szellemekké váltak. Ennél jobb paranormális forgatókönyvet nem lehetne írni, és ami ebbe a filmbe rémisztő az az, hogy sok millió ember halt meg a Szellem-kibékítők értelmetlen öldöklése miatt. Ez eltartott a késő Viktoriánus tudományos (egy kis csoport felvilágosult tudóscsoport) korszakáig – mikor is a kísértetekre terelődik a hangsúly.

Amíg Bram Stoker az utolsó símításokat végezte a kutya-tépőfogú főszereplőjén, addig odaát Londonban, egy csoport tehetséges ember naphosszat azzal a kísérlettel volt elfoglalva, amely bizonyítja, hogy a lélek a halál után tovább él. Az Angol 'Pszichikai Kutató Társaság' agytrösztjei között volt például William Crookes, a katódsugárcsö feltalálója, vagy Oliver Lodge, aki Teslával együtt a rádiót adta a népnek.

Lodge rajongása az élet a halál után a Ghost Club-bal (szellem-klub) kezdődött. Később az általa tervezett posztumusz kísérletben saját maga kommunikált a túlvilággal alfa-numerikus kódokat használva. Míg úgy tűnik a kísérlet működött röviddel, 1940-ben bekövetkezett halála után, az ő és a Pszichikai Kutató Társaság minden korábbi elnökének monogramja megjelent az 1990 években, különböző hangok által létrehozott, kódolt túlvilági geometriai alakzatokban. 

Ahogy az ősi Egyiptomiaknak, ezeknek a ragyogó elméknek sikerült bebizonyítaniuk, hogy az élet nem más, mint egy rakás molekula és frekvencia átmenete egyik létállapotból a másikba. Így már a Fátylon túli élet nem is tűnik olyan paranormálisnak. A modern parapszichológiai és kvantum kutatások azt sugallják, hogy szubsztanciális részeinket újraegyesíthetjük, egy szuper-emberi, elragadtatott állapotban. Közben a mi láthatatlan világról alkotott fogalmainkat, kapcsolatunkat ezekkel az erőkkel a filmeken, vagy a tudatunkon keresztül így formálják olyan hazugságokat suttogva a fülünkbe, amitől eláll a lélegzetünk.

Szóval, továbbra is dicsőíthetjük a Helloweent, de ne feledjük, a Helloween mára a gyorsított fog-szuvasodás (édességzabálás) ünnepe lett, annak ellenére, hogy valamikor egy kevésbé ártalmas, magasabb eszmét képviselt; az eredetileg Kelta Sámán ünnep, a tiszteletadás folyamatát mutatta be a szellemvilág felé, hogy azoknak szelleme, akik előre mentek megvédjék a fizikai világban maradtakat és segítsék túlélni a hideg téli hónapokat. És ennek köszönhetően emelkedhetünk a sötétségből a biztonságos fény felé, minden tavasszal. forrás: newdawnmagazine.com

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Tartalomból

Érdekes

Idegenek

Filmajánló

Ősök Világa

Videók