Menu
A tolték titok - Sergio Magaña

A tolték titok - Sergio Magaña

"Sergio Magaña Ocelo...

Az X-akták legújabb évada sokkolóan képünkbe tolta az igazságot rendszerünkről!

Az X-akták legújabb évada sokk…

Az X-akták legújabb ...

Furcsa fények és "felsugárzás" Alsó-Normandiában, Franciaországban.

Furcsa fények és "felsugá…

2015. november 2-án ...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedés, a titkos űrprogram informátora szerint...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedé…

Lehet, hogy a rendkí...

A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen

A nem-megfigyelt társadalom: a…

Egy egész iparág épü...

Képes az asztrológia kokrét eseményeket előrejelezni?

Képes az asztrológia kokrét es…

Mit tud az asztrológ...

Sztázis kamrában alvó óriások készen állnak rá, hogy felébresszék őket...

Sztázis kamrában alvó óriások …

Sztázis kamrában alv...

A Passzív Android és a Teremtő Erő

A Passzív Android és a Teremtő…

Az elme arénájában, ...

Tiltott történelem – Krisztus vérvonala

Tiltott történelem – Krisztus …

Tiltott történelem –...

Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

Ki az, aki fél a Paranormálist…

FREDDY SILVA - Ki a...

Prev Next

A 401-es járat kísértetei - Kutatási anyag 2005-ből december 29-e.... Kiemelt

  • Írta: 
A 401-es járat kísértetei - Kutatási anyag 2005-ből december 29-e....

"Kutatási anyag 2005-ből 1972. december 29-e.- Az Eastern Légitársaság 401-es járata felszáll New Yorkból és Miami felé veszi az irányt. A vadonatúj L-1011 Tri-Star típusszámú repülőgép mintegy negyedmillió alkatrészt tartalmaz, azonban egy, mindössze 12 dolláros kontroll lámpa meghibásodása,

az események olyan sorozatát váltotta ki, amely az első Jumbo lezuhanásához, és egyúttal a XX. század egyik legkülönösebb kísértethistóriájához vezetett.

Az Eastern Légitársaság L-1011-es gépe

A gép magassága vetekedett egy ötemeletes épületével, hossza pedig meghaladta a Wright fivérek első repülésének teljes hosszát. Az Eastern Légitársaság által alkalmazott változat 229 utas szállítására volt alkalmas, mindezt a pazar kényelem biztosítása miatt alakították így, hiszen a gép egyébként 400 utast is el tudott volna röpíteni úti céljához.

A maga korában a leghatalmasabb, legcsöndesebb és legmegbízhatóbb repülőgépként ismerték e típust. Az utasok kényelmét korábban soha nem látott elemek szolgálták, mint pl. a 2.5 m magas utastér, a fényforrások elhelyezése, a minden egyes üléshez csatlakoztatott fülhallgató, a tágas tér, stb.

01Az Eastern Légitársaság L-1011 Tri-Star típusú gépe

A személyzet és az utasok

02robert(Baloldali fotón: Robert Loft kapitány) A gépen ezúttal 176 utas és 19 főnyi személyzet, illetve Eastern alkalmazott utazott.

A kapitány az 55 éves Robert Loft volt, aki már Eddie Rickenbacker kora óta ennél a légitársaságnál szolgált. 32 éves repülési tapasztalatával az Eastern 4000 pilótája közül, egyike volt a mindössze 50 tagot számláló szenior csoportnak. A repülés reggelén kertészkedett, majd golfozott egy keveset.

Az első tiszt Albert Stockstill 39 éves, korábban a Légierő pilótája. Még a kapitánynál is több repülési órával rendelkezett az új L-1011 típussal. Zömök, barnahajú ember. A végzetes napon sokáig aludt, majd házi műhelyében könnyű-repülőgépet épített.

A fedélzeti mérnök, egyben másodtiszt, az 51 éves Donadeo Repo volt. 25 éve szolgált már az Eastern Légitársaságnál, az élete felét töltötte itt. Előző este korán lefeküdt, hogy megszabaduljon megfázásától, a katasztrófa reggelén felkereste bankját, majd már dél körül a repülőtéren volt. Tampába repült, majd vissza.

04A Légiutas-kísérők.

A felszállás

Este 9.20-kor Stockstill kiengedte a fékeket, gázt adott, nem sokkal később a 401-es járat felemelkedett, elindult végső útjára. Az út jelentősebb események nélkül telt el, az utasok nagy része szilveszterezni indult Miamiba, illetve hazaindult, hogy az év utolsó napját szerettei körében tölthesse.

A katasztrófa

Éjjel 11.32-kor az északi térséget figyelő légiirányító utasította a 401-es járatot rádiófrekvencia-váltásra, majd kiadta a megfelelő közelítési paramétereket és jó reggelt kívánt. Loft megismételte az utasításokat, aztán bejelentkezett a Miami toronynál, a leszállás pontos kivitelezésére. Lezajlott az ilyenkor szokásos rutinpárbeszéd a különböző paraméterek egyeztetése céljából.

A pilóta és a másodtiszt a végső ellenőrzéseket végezte:

- Repo: Fékrendszer.

- Loft: Ok.

- Repo: Radar.

- Loft: Fel.

- Repo: Hidraulikus panel ellenőrizve.

- Repo: Hajtómű-szelepek nyitva, tolóerő csökken.

A kapitány mögüli üléséből kitekintve Donadeo látta, hogy nyugat-keleti irányban repülnek a leszállópálya felé. A gép éppen keresztezte a Palmetto gyorsforgalmi utat.

Ez volt az a pillanat, amikor baljós előérzetei támadtak.

Stockstill leszálláshoz készült. „Nincs kint az orrfutó.” Közölte szárazon. Nem kapcsolódott be a megfelelő ellenőrzőfény, egyúttal különböző riasztó hangok is megszólaltak. A rádióban is utasítások kavalkádja hallatszott. Mind nagyobb nyugtalanság kezdett eluralkodni. A leszállópálya közvetlen közelében, a 330 m-es magasságban tartózkodó gépet újra fel kellett emelni, megtenni egy kört 600 méteres magasságban, hogy a hiba okát kiderítsék.

05

Az átstartolás és a lezuhanás körülményei

Automata pilótára kapcsoltak. A jelzőfény hibájára gondoltak. Habár a jelzőfény Stockstill oldalán volt, azt csak Loft kapitány felől lehetett kicserélni. Eközben Don Repo leereszkedett a kabinból nyíló „ördöglyukba”, hogy vizuálisan ellenőrizze az orrfutó helyzetét.

A 12 dolláros lámpácska kicserélése közben Loft kapitánynak át kellett hajolni első tiszte panelja fölé, eközben véletlenül meglökte a gázadagoló-kart, minek következtében a gép süllyedni kezdett. A robotpilóta Stockstill felöli kijelzője továbbra is a 660 méteres magasságot jelezte. Habár a radar zirpelő hangja jelezte a magasságvesztést, ezt akkor senki sem vette észre.

A repülésirányítók más gépekkel foglalkoztak, amikor újra visszatértek a 401-es járatra, már késő volt.

De nagyjából ugyanabban a pillanatban, amikor a légiirányítók észrevették a bajt, Stockstill is rádöbbent a valós helyzetre. Ám ekkor már késő volt. A gép becsapódott az Everglades végtelen fekete mocsaraiba. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a becsapódáskor az üzemanyag nem robbant fel, miután kiömlött, továbbá, mindössze néhány mérföldre egy békavadász kutatta a mocsárvilágot, aki azonnal elindult a helyszínre, s megkezdte a mentést, majd segítséget is hívott. Ennek is köszönhető, hogy közel 100-an túlélték a katasztrófát. Az orrfutóval természetesen semmi probléma sem volt…

06

A becsapódás roncsa

Jelenések

03donrepo(Baloldali fotón Don Repo másodtiszt.) Nem sokkal a katasztrófát követően, több mint húsz esetben látták Loft kapitány és Repo másodtiszt szellemét a repülő-személyzetek tagjai, de mindig csak az Eastern Légitársaság gépein.

Különösen azokon, melyekbe beépítették a lezuhant 401-es járat még felhasználható alkatrészeit. Loft és Repo megjelenései tökéletesen életszerű körülmények között történtek. A hajdani kapitányt és másodtisztjét leírók hajszálpontos személyleírásokat adtak, emellett tökéletesen beazonosították hajdani kollégáikat fényképek alapján is, holott korábban sohasem látták őket.

A 401-es járat szellemi mivoltukban megjelenő repülőtisztjeiről a Légitársaságon belül terjedtek elsősorban a szóbeszédek. John Fuller, a „Megszakított utazás” című közismert mű szerzője rendkívül alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatot végzett a paranormális jelenségekkel kapcsolatban.

Ennek eredményeként döbbenetes információk kerültek napvilágra. Habár az Eastern Légitársaság mereven elzárkózik a téma megvitatásától, számos alkalmazottjuk adott interjút, s támasztotta alá személyes vallomásával a történteket, ideértve pilótákat, repülőtiszteket, de még az Eastern Légitársaság alelnökét is.

A legtöbbjük állítása szerint személyesen találkoztak különböző gépek fedélzetén a néhai Loft kapitánnyal, amint rutinfeladatokat látott el, vagy tanácsokat osztott, illetve felhívta a figyelmet az adott gép várható meghibásodására. Előfordultak olyan esetek is, amikor a jelenségnek egy időben több szemtanúja is volt, ezáltal a beszámolók még hitelesebbek.

Nézzünk néhány konkrét esetet!

Egy női utas hisztériás rohamával hívta fel magára a figyelmét az egyik utaskísérőnek. Az utas, miután sikerült megnyugtatni elmondta, hogy a közvetlenül mellette lévő ülésben egy repülőtiszt foglalt helyet, aztán egész egyszerűen eltűnt. A járat emiatt jókora késedelemmel indult.

A leszállást követően fényképek sorozatát tették a rémült utas elé, aki azonnal felismerte Repot, akit korábban a szomszédos ülésben látott. Egy további esetben egy olyan L-1011 utasszállító volt érintett, amelyben szintén a lezuhant 401-es járat alkatrészeit szerelték be.

A fedélzeti mérnök éppen a felszállás előtti utolsó ellenőrzéseket végezte, amikor Repo hirtelen megjelent előtte és megszólalt, „Szükségtelen végrehajtani az ellenőrzéseket, én már megtettem.”

A 12 dolláros jelzőfény, melynek hibája 101 ember halálát okozta.

07Faye Merrywater légiutas-kísérő elmesélte, látta Repo arcát megjelenni, amint egy mikrohullámú-sütőből néz ki rá, a Tri-Star 31B jelű gépén. Természetesen rettenetesen megijedt és azonnal odahívta két kollégáját. Egyikük Repo barátja volt korábban és rögtön fel is ismerte őt. Mindhárman hallották Repo figyelmeztetését, „Vigyázzanak a tűzre a gépen!”.

Nem sokkal később a gép elvesztette egyik motorját, amikor Mexico Cityből felszállt, s közvetlenül a kényszerleszállás előtt a másikat is. A pilóta a megmaradt harmadik hajtóművel szállt le.

Egy további esetről egy kapitány számolt be, akinek szintén megjelent Repo, ezúttal a pilótafülkében, és közölte vele, „Nem lesz több baleset. Nem fogjuk megengedni.”

Egy újabb meghökkentő esemény Newark repülőtéren történt, ugyanezzel a repülőgéppel.

Éppen felszállásra készültek, amikor az egyik légiutas-kísérő egy létszámfeletti, kapitányi egyenruhában ülő utast fedezett fel az első osztályon utazók között. Amikor megszólította, nem érkezett válasz. Mivel semmiféle értesítést nem kapott, hogy a gépen egy Eastern Légitársasági alkalmazott is utazni fog, lement a repülési fedélzetre és ismertette a helyzetet a kapitánnyal.

Amikor a kapitány feljött és odahajolt, hogy megszólítsa az ismeretlen utast, megdermedt a felismeréstől, „Uramisten, ez Bob Loft”. Ezt követően a rejtélyes utas hirtelen köddé vált.

Összegzés

Hosszasan lehetne még sorolni a rejtélyes esetek tucatjait. A szóbeszédek nyomán pilótákat és a légiutas-kísérőket is felölelő spiritiszta klubok sikeresen teremtettek kapcsolatot egykori tiszttársaikkal. Olyan információk birtokába is jutottak, melyeket a katasztrófát kivizsgáló különböző bizottságok nem ismertek fel, s a spiritiszta szeánszok alkalmával nyert technikai tökéletesítési javaslatokat később megvalósították a gépek korszerűbbé és biztonságosabbá tétele érdekében.

A mérnökök és a tervezők tehát részben „szellemek” tanácsait követték.

Olykor, akit a halál hirtelen ragad el, nincs is tudatában annak, hogy ő tulajdonképpen meghalt, mindent elkövet az élőkkel való kapcsolat biztosítása érdekében.

Így történt ez a 401-es járat tisztjei esetében is. Amikor a spiritiszta összejöveteleken már minden szükséges információt elmondhattak amit akartak, és pontosan tudatták velük helyzetüket, megmutatták számukra az utat a Fény felé. Elbocsátást nyertek.

A 401-es járat elhalálozott tisztjeinek jelenései és az általuk közölt információk azt is tudatják számunkra, hogy az élet folytonos, tehát nem ér véget a halállal. „Az élet és a halál mezsgyéje talán a legtitokzatosabb és legrejtélyesebb dolog az életben. Vajon ki tudná megmondani, hogy hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik?” – Edgar Allen Poe"

(Forrás: aranylaci.fw.hu)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Tartalomból

Érdekes

Idegenek

Filmajánló

Ősök Világa

Videók