Menu
A tolték titok - Sergio Magaña

A tolték titok - Sergio Magaña

"Sergio Magaña Ocelo...

Az X-akták legújabb évada sokkolóan képünkbe tolta az igazságot rendszerünkről!

Az X-akták legújabb évada sokk…

Az X-akták legújabb ...

Furcsa fények és "felsugárzás" Alsó-Normandiában, Franciaországban.

Furcsa fények és "felsugá…

2015. november 2-án ...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedés, a titkos űrprogram informátora szerint...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedé…

Lehet, hogy a rendkí...

A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen

A nem-megfigyelt társadalom: a…

Egy egész iparág épü...

Képes az asztrológia kokrét eseményeket előrejelezni?

Képes az asztrológia kokrét es…

Mit tud az asztrológ...

Sztázis kamrában alvó óriások készen állnak rá, hogy felébresszék őket...

Sztázis kamrában alvó óriások …

Sztázis kamrában alv...

A Passzív Android és a Teremtő Erő

A Passzív Android és a Teremtő…

Az elme arénájában, ...

Tiltott történelem – Krisztus vérvonala

Tiltott történelem – Krisztus …

Tiltott történelem –...

Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

Ki az, aki fél a Paranormálist…

FREDDY SILVA - Ki a...

Prev Next

Civilizáció - Modern tudomány=jobb egészség?...

  • Írta: 
Civilizáció - Modern tudomány=jobb egészség?...

A „modern ember” Korunk vívmányai közül számos dolog van, ami hálával és élettel tölt el minket (számítástechnika, közlekedési fejlődés, orvostudomány felfedezései stb.), azonban akad ennek a hatalmas fejlődésnek egy két komoly hátulütője is. A modern technika és határtalan lehetőségek

világában az élet felgyorsult, mindenki még többre, még jobbra törekszik és lehetőleg minél gyorsabban, az sem baj, ha már tegnapra megvan. Aki nem tudja tartani az iramot, az lemarad, és talán a munkájából, a idomegélhetéséből is kiesik, legalábbis ezt sugallja a minden forrásból ránk tóduló nyomás, az egyre emelkedő elvárások, a teljesítési kényszer és a mindennapos rohanás.

Nincs időnk semmire és senkire, sem magunkra, sem családunkra, sem szeretteinkre, sem pedig az egészségünkre. Valóban gyorsabb és kényelmesebb A-ból B-be eljutni kocsival, motorral, de vajon jobb is? Vajon egészségesebbek is lettünk-e ennek a szép új modern világnak köszönhetően?

Modern orvostudomány- az egyéni felelősségvállalás struccpolitikája?

A modern technika számos hasznos találmánya közül egészségünket szolgálja az orvostudomány hihetetlen fejlődése, a számos gyógyszer, műszer és technika, melyekkel életet tudunk menteni. Mostani életvitelünkbe tökéletesen beleillik az, hogy szinte minden problémára van jónéhány gyógyszer, ami azonnal hat, enyhülést hoz. Még akkor is, ha az a probléma épp azért jelentkezett, mert a szervezetünk jelezni, figyelmeztetni akart minket arra, hogy lassítsunk. Nem figyelünk magunkra, ha valami nem jó, akkor rohanunk az orvoshoz:„doki, írj fel már valamit, hogy ne fájjon!”.

moderneletEgyre gyakrabban hallom a rendelőben azt, hogy doktornő írjon fel nekem ezt vagy azt, ha megkérdem miért, akkor elmondja a beteg, hogy ilyen olyan baja van (az internetes és tévés információkból a létező- vagy vélt tünetek alapján már magát diagnosztizálta) és erre ezt meg azt kell szedni.

Leggyakrabban a megfázásos vagy emésztőszervi panaszok kapcsán követelnek maguknak a betegek antibiotikum kezelést és más radikális gyógyszeres terápiákat. A pihenés, teázás, vitaminok szedése és az alvás már nem elfogadott gyógymód, lehet hogy használ, de kinek van arra ideje hogy kivárja, mikor van olyan tabletta ami azonnal eltünteti a panaszt?

Ja, hogy az nem kezeli az okot? Kit érdekel? Most van bajom, most oldják meg. Hogy mellékhatásai vannak? Nem baj, arra is van egy tabletta. Ha bejön egy beteg gyomorégésre, szorulásra, bélgázokra és állandó fáradtságra panaszkodva, és azt javaslom neki, hogy változtasson az életmódján, egyen egészségesebben, mozogjon többet, járjon tiszta levegőn és időben feküdjön le aludni esténként, akkor csak bólogat, jó jó doktornő, de adjon valami gyógyszert amitől elmúlik a fáradtság és a bélgázok meg a többi bajom!

Beveszi a gyógyszert és már eszében sincs elgondolkodni azon, amit az életmódváltásról mondtam neki, ha elfogy a gyógyszer és kiújul a baja, akkor újra jön, hogy a kezelés nem volt jó, adjak egy másikat.

Ahelyett hogy a gyógyszeripar kísérleti alanyának érezné magát elégedetten fogyasztja tonnaszám a gyógyszereket és így nem kell azon gondolkodnia, hogy a problémát magát mi okozza és hogy esetleg változtatni kellene szokásain a tényleges gyógyuláshoz.

001Gyermekeink a menza-koszton nőnek egyre nagyobbra és nagyobbra- sajnos leginkább csak széltében. Gyorséttermekbe járnak enni, mert ez a sikk, a játszótér és a sportpálya helyett az interneten egy fotelban ülve élnek közösségi életet arcok, nevek és valós kapcsolatok nélkül, már a mosolyuk is csak egy „Smile”.  

Mi magunk is leginkább csak gyorsétterembe megyünk, mert nincs időnk főzni és arra sem, hogy megvárjuk, míg mások egy jobb étteremben megfőzik friss alapanyagokból. Inkább esszük a rendelés után azonnal kész ételeket és közben eszünkbe sem jut, hogy az vajon miből van és hogy lehet kész azonnal „frissen” az, amit minden normális embernek azért időbe telne elkészíteni.

images 1Nem gondolkodunk el rajta, hogy miért nő a kövér gyerekek száma és miért emelkedik folyamatosan a betegségek aránya a felnőtt lakosság körében, miért kezdenek el állandó gyógyszereket szedni egyre fiatalabban az emberek, és miért van az, hogy az energia-ipar mellett az egyik legnagyobb haszonnal még mindig a gyógyszeripar dicsekedhet.

„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”

Életünk normál ritmusa már nem a jól ismert slágert formázza: „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás”. Nem eszünk rendszeresen, többnyire nem főtt ételt, hanem valami csomagolt, tartósított készételt, ha főz is egy család, azt munka után este teszi, és ha maradt is egyáltalán közös étkezés, vagy fő-étkezés a családi életünkben, az a vacsora lett.

Munka után hazarohanunk, főzünk valamit gyorsan- többnyire ezt is félkész, vagy fagyasztott alapanyagokból, majd befaljuk és végül alszunk rá egy kicsit. Reggel égő gyomorral és karikás szemekkel próbáljuk a 3. kávé után legyőzni a fáradtságunkat, robotolunk a munkahelyen, az ebédidő vagy elmarad, vagy egy gyors szendvicset/pizzát/hamburgert eszünk kólával, majd lekísérjük az elengedhetetlen kávéval, mert ugye nem jó ha álmosak leszünk, kora délután beveszünk egy két gyomorsavcsökkentőt, mert ég a gyomrunk, némi túlóra után elrohanunk hazafelé, ki-ki a maga kis kitérőjével a gyerekekért-,boltba-, csekkeket befizetni, vagy bankba ügyintézni.

Hétvégente próbáljuk a hétközben elmaradt dolgainkat egyenesbe hozni, maszekolunk, mert hát mindig több kell, javítgatjuk a házunkat, autónkat, háztartási gépeinket, mivel szerelőhöz vinni ritkán akad idő/pénz.

Sokan hétfő reggelente fáradtabban megyünk be dolgozni, mint amikor pénteken hazamentünk.

027„Azok a boldog szép napok, ég veled!”

Hol vannak már a csöndes esti beszélgetések, a vasárnapi ebédek, a napi séta a közértbe, hol van a kiskertben örömmel végzett munka, hol van már az, amikor a normális életvitelhez hozzá tartozott, hogy reggelente piacra jártunk- még ha csak hétvégén is- és nem bezacskózott, agyon tisztított agyon finomított, tartósított, félkész, előfőzött, hatszázezer féle ISO és más minőségellenőrzésnek megfelelt mindenféle címkével ellátott élelmiszereket vásároltunk, hanem Mari néni és Miska bácsi földes zöldségét, kapirgálós, nem tápon nevelt tyúkját, nem sterilizált- és nem hormonokkal jobb hozamra sarkallt ketrecben született és zöldet sosem látott baromfik tojását, hanem az itt ott tollpihés házi tojást vettünk, ahol magunk készítettük ételeinket friss természetes alapanyagokból, ami a földjeinken termett?

005

Fagyasztóláda, ultramagas hőmérsékletű pasztőrözés, vákuum csomagolás, gyors érlelés nem volt, tartósítás is kimerült a nagymama dunsztjában és mondhatni úri hóbort volt csupán étteremből készételt enni.

Hol vannak azok a szép idők, amikor még a magunk által gyűjtögetett és készített gesztenye figurákkal játszottunk magunkban és másokkal a hulló levelek alatt, amikor egyetlen bot is tudott lézerkard leni a kezünkben, amikor még volt fantáziánk, egy könyv elolvasása olyan volt, mintha mozifilm peregne le a szemünk előtt, amikor a közösségi élet a tereken folyt aktív mozgással, amikor a nagymama megszidott miket, ha otthagytuk a reggelit és a szüleink ránk szóltak hogy vigyünk magunkkal uzsonnát meg tízórait, amikor hazajártunk házi tyúkhúslevest ebédelni és nem múlt el úgy vasárnap, hogy ne ült volna össze a család ebédelni együtt?

Hol van már, amikor anya mesét olvasott lefekvéskor a gyerekeknek, és nem volt tévé, így esténként az emberek beszélgettek egymással?

Amikor nem siettek tovább szemlesütve az utcán ha egy elesett ember mellett mentek el, hol vannak azok a boldog szép napok, amikor mosollyal köszöntünk egymásnak: ’Jó napot!’ vagy őszinte örömmel mondtuk egy egy szomszédnak, aki benézett hozzánk: ’Isten hozta!?

Hol vannak már azok az idők, amikor 2 karéj kenyéren és egy darab szalonnán is egészségesen és boldogan éltek az emberek?

Jobb lett nekünk ebben a fene nagy civilizációban?

„Medicus curat, natura sanat” az orvos kezel, a természet gyógyít!

Régen nem volt minden sarkon doktor, sem rendelőintézet sem pedig kórház, sem mentőszolgálat, sem ügyeletes orvos, sem gyógyszertár. Az emberek megtanultak felelősséggel viseltetni saját egészségük iránt, mert tudták, hogy az nagy kincs. Megtanulták, hogy ha a szervezet jelez, akkor arra figyelni kell, azzal törődni kell, meg kell érteni miért beteg, mi okozza a bajokat?

1324143-bigthumbnailNem volt gyógyszertár minden sarkon ahova le lehet szaladni egy doboz tablettáért. Az emberek komolyan vették az egészségük megőrzését és megtanulták a legkisebb jeleknél is felismerni testük jelzéseit, ismerték és használták a körülöttük lévő természet adta gyógyító szereket, tudták, hogy a pihenés aranyat ér, és ha bajukra maguk nem találtak gyógyírt, akkor sokszor a falusi gyógyító az őseitől kapott és egy életen át bővített tapasztalati tudásával kereste meg a legmegfelelőbb gyógynövényt, vagy kezelési módot.

Az emberek gyógyszertárak nélkül is éltek- sőt azt kell mondjam jobban éltek.

Hogy mi volt a különbség köztük és a modern, civilizált emberek között?

Mindaz, amit manapság civilizációs betegségeknek nevezünk: a magas vérnyomás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a cukorbetegség, a gyomorégés, az emésztési panaszok, a krónikus fejfájás, a krónikus fáradtság, a rákos megbetegedések, az autoimmun betegségek, a rengeteg hormonális betegség, és a napjainkban riasztóan nagy mértéket öltő női és férfi termékenységi problémák.

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a modern és széles spektrumú gyógyszeripar és orvostudomány sikereinek köszönhetően az átlag életkor ugyan kissé nőtt, ám mindezen modern tudomány ellenére a krónikus betegek száma napról napra nő?

Tovább élünk, de milyen életminőségben?

Akad néhány kivétel ez alól olyan távoli, magányosan, a civilizációtól elzárt területeken, természetes közegben élő népcsoportok körében, ahol az a normális, hogy egy ember 80 éves kora után kezd csak el öregnek számítani (nálunk meg sem élik), ahol valaki 40 évesen még csak fiatal „suhanc” (nálunk már 2 vagy 3 krónikus betegséggel kezelt megfáradt beteg ember), az a normális, hogy nem szenvednek krónikus betegségekben, nem ismerik sem a körorvost sem a patikát mégis meg tudnak gyógyulni és számos betegség, ami nekünk mindennapos, úgy mint a cukorbetegség, a vérnyomás, a rák egyáltalán nem ismert közöttük és nem ritka a 100 év feletti kor, nem kuriózum, hogy a családok 40-50 főből állnak, ahol még az üknagymamák szidják le a gyerekeket, ha otthagyják a reggelit, ahol nem rohannak állandóan, időben elindulnak mert gyalog mennek mindenhova, ahol nincs hipermarket, de név szerint ismeri mindenki egymást, ahol egymást segítve, összetartva békességben és szeretetben telnek a napok.

00111

Itt az idő, lépni kell!

Ezek után remélem nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy jelenlegi életünk, betegségeink jó része éppen a modern civilizációnak a következménye.

Ezen változtatni kell, lépni kell különben jövőnk betegágyhoz kötött ápolási otthonokba vezet majd unokák és dédunokák nélkül, míg életünk munkájának gyümölcse a gyógyszeriparba és az orvostudományba folyik el.

Egy nagyon bölcs és kedves barátom szavait idézve: az ipari forradalom után, amikor életünkbe belépett a nehéz anyagi helyzetben lévő gyári munkások többműszakos, hajszolt életvitele, az élelmiszerek finomítása, tömeggyártása, a polcokat elárasztotta az olcsó tömegtermelt krumpli, cukorrépa, kukorica, búza, létrejött a finomliszt, finomított kristálycukor, a rengeteg szénhidrát, és a szegénység miatt olcsó élelmiszereken éltek az emberek, gyökeresen megváltozott az egészség.

native-people

Az előtte halászó, zöldségeken élő angolok körében olyan új és riasztó betegségek jelentek meg, mint a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és annak velejárói, az emberek átlagos életkora és egészségi állapota fiatal korban is annyira leromlott, hogy az ipari forradalom után nem sokkal az angol sorozó bizottságoknak le kellett csökkenteniük a korábbi egészségügyi követelményeket, mert nem volt elég ember, akit megfelelt volna a sorozási követelményeknek.

Ez a folyamat azóta sem lassult le, manapság is megbetegít minket a civilizált életmód és a modern táplálkozási szokásaink, ha szembenézünk ezzel, ha nem. Erre legjobb bizonyíték az, hogy akik elgondolkodnak és felismerik ezt, változtatnak életmódjukon, egészségtudatosabban élnek, táplálkoznak és mozognak, amennyire lehet kilépnek a mindennapi mókuskerékből, vagy megtanulják kezelni, levezetni a stresszt, azok bizony nem csak hogy jobban és boldogabban élnek, de számos esetben korábban kialakult betegségeik is jelentősen enyhülnek, vagy teljesen elmúlnak.

Újra boldogan és egészségesen élnek, újra élvezik az életet idősebb korban is. Ez nem csoda és még csak nem is boszorkányság, mindössze tudatos életvitel. Megismerni és elkerülni mindazt, amivel nap mint nap mérgezzük a szervezetünket, legyen az tartósított gyorséttermi étel, finomított élelmiszer, vagy stressz, túlhajszoltság, hagyni, hogy szervezetünk kitisztuljon, méregtelenedjen, valóban táplálni a testet és a szellemet természetes élő tápanyagokkal, újra aktívan élni, rendszeresen mozogni és törődni szellemi és lelki egészségünkkel is.0023

Ezek együttesen a gyógynövények és a tiszta víz segítségével újra beindítják szervezetünk saját öngyógyító érőit, melyek a modern gyógymódokkal ellentétben mellékhatásoktól mentes és tartós eredményt, gyógyulást és egy összehasonlíthatatlanul jobb életminőséget biztosítnak mindazok számára, akik elindulnak ezen az úton.

Igaz ugyan, hogy ez egy hosszú út és a gyóygszerekkel ellentétben nem azonnali a hatása, de cserébe az okokat lehet vele megoldani és nem csak a tüneteket elnyomni. Nem 1-2 hét alatt jutottunk olyan egészségi állapotba, ahol többségünk ma van, a természetnek is évek-, néha évtizedek kellenek egy egy tűzvész, természeti katasztrófa kiheveréséhez, így az egészséges életmódra térő embereknek is a türelem és a kitartás kell legyen a legnagyobb fegyvere.

Az ember mindig fél mindentől, ami új, ami más, fél változtatni, fél más lenni, mást enni és mást tenni mint a többiek… miért nem félünk az újabb és újabb bezacskózótt bolti élelmiszerektől?

  • Miért nem félünk az újabb és újabb gyógyszerektől?
  • Miért hisszük el, hogy az a normális, ha 40 évesen már betegek vagyunk?
  • És miért nem hisszük el, hogy lehet ezt másképp is csinálni?
  • Miért fogadjuk el az egyre sűrűbben jelentkező egészségügyi problémáinkra, éltünket megkeserítő fájdalmakra azt a klisés választ, hogy „ez a korral jár”?
  • Hogyan élhetnek másképp, boldogabban és egészségesebben azok az elszigetelt embercsoportok?
  • Miért kellene belenyugodni, hogy ezen nem lehet változtatni, hogy az élet egy folymatasoan lefelé haladó futószalag, amin szépen sorban jönnek a roszabbnál roszabb egészségügyi problémák, mert „ez az élet rendje”...?
  • Mert valaki azt mondta?

Akkor én most azt mondom orvosként, emberként és barátként is: 

Merj változtatni! Merj lépni! Merj másképpen élni és gondolkozni, merj másképp étkezni és merj akár betegen is aktívan élni! Az élet és az idő megmutatja majd, hogy jól döntöttél!

Éld tudatosan és aktívan az életed, hogy élvezni tudd annak minden percét! ( : és ne felejts el nevetni, szeretni, Dr. Bagdy Emőke professzor asszony szavait idézve: a pszichofitness 5 szabálya: kacagj, kocogj, neves, érints és segíts! ( : ( :

Szeretettel és üdvözlettel, Dr. Guth-Orji Ágnes

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Tartalomból

Érdekes

Idegenek

Filmajánló

Ősök Világa

Videók