Menu
A tolték titok - Sergio Magaña

A tolték titok - Sergio Magaña

"Sergio Magaña Ocelo...

Az X-akták legújabb évada sokkolóan képünkbe tolta az igazságot rendszerünkről!

Az X-akták legújabb évada sokk…

Az X-akták legújabb ...

Furcsa fények és "felsugárzás" Alsó-Normandiában, Franciaországban.

Furcsa fények és "felsugá…

2015. november 2-án ...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedés, a titkos űrprogram informátora szerint...

Csillagkapu SG-1: Puha felfedé…

Lehet, hogy a rendkí...

A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen

A nem-megfigyelt társadalom: a…

Egy egész iparág épü...

Képes az asztrológia kokrét eseményeket előrejelezni?

Képes az asztrológia kokrét es…

Mit tud az asztrológ...

Sztázis kamrában alvó óriások készen állnak rá, hogy felébresszék őket...

Sztázis kamrában alvó óriások …

Sztázis kamrában alv...

A Passzív Android és a Teremtő Erő

A Passzív Android és a Teremtő…

Az elme arénájában, ...

Tiltott történelem – Krisztus vérvonala

Tiltott történelem – Krisztus …

Tiltott történelem –...

Ki az, aki fél a Paranormálistól? – Ami általában így néz ki:

Ki az, aki fél a Paranormálist…

FREDDY SILVA - Ki a...

Prev Next

Megtalálták végre a sötét anyagot? Kiemelt

  • Írta: 
Megtalálták végre a sötét anyagot?

Körülbelül két héten belül nagy bejelentésre kerülhet sor a sötét anyag kutatásokban. Ekkor látnak majd napvilágot az egyik vezető tudományos folyóiratban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén elhelyezett Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) részecske gyűjtő eredményei.

Bár Samuel Ting, az MIT fizikusa, az AMS főfelügyelője nem árulta el, mit is talált pontosan a kísérlet, elmondása szerint az eredmények a sötét anyag rejtélyéhez kapcsolódnak, ahhoz a láthatatlan dologhoz, ami a hagyományos anyagnál elméletileg jóval nagyobb, körülbelül hatszoros mértékben van jelen a világegyetemben. "Nem kis horderejű cikk lesz" - mondta Ting, hozzátéve, hogy a tudósok harmincszor írták át a tanulmányt, ennek ellenére is csak egy "kis lépést" jelent a sötét anyag mibenlétének kiderítésében, így valószínűleg még koránt sem fogunk minden kérdésre választ kapni.

Egyes fizikai elméletek szerint a sötét anyag úgynevezett WIMP-ekből, gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező részecskékből tevődik össze, egy olyan részecskeosztályból, ami magába foglalja saját antianyag részecskéit is.

Amikor az anyag és az antianyag találkoznak, kioltják egymást, így amikor két WIMP összeütközik, megsemmisülnek és a folyamatban egy részecskepár szabadul fel - egy elektron és antianyag párja, egy pozitron. Az AMS képes észlelni a Tejút sötét anyag kioltásaiból keletkező elektronokat és pozitronokat.

A 2 milliárd dolláros műszert 2011 májusában helyezték el az ISS-en és eddig 25 milliárd részecske eseményt észlelt, ebből körülbelül 8 milliárd elektron és pozitron volt. Ting elmondása szerint a tanulmány részletezni fogja az adatokat, illetve az észlelt részecskék energiáit. Amennyiben a kísérlet egy bizonyos energiájú pozitronok sokaságát észlelte, az a sötét anyag egy észlelésére utal, mivel elektronokban igen gazdag kozmikus környezetünk, pozitronok azonban jóval kevesebb folyamatból keletkeznek.

"A perdöntő bizonyíték egy emelkedés, majd egy drasztikus visszaesés lenne az adott energiájú pozitronok számában, mivel a sötét anyag kioltásokban keletkező pozitronok egy rendkívül specifikus energiával rendelkeznek, ami a sötét anyagot alkotó WIMP-ek tömegétől függ" - magyarázta Michael Turner, a Chicago Egyetem kozmológusa, aki nem vett részt az AMS projektben.

Egy másik árulkodó jel a pozitronok érkezési iránya lehet. Amennyiben sötét anyagból származnak a tudósok várakozása szerint egyenletesen oszlanak el az űrben, ha viszont valamilyen asztrofizikai folyamat, például egy csillagrobbanás eredményei, akkor egy adott irányból csapódtak be az AMS-be.

"Sok minden képes utánozni a sötét anyagot" - tette hozzá Lisa Randall, a Harvard Egyetem elméleti fizikusa, aki szintén független az AMS projekttől, azonban nagyon várja a bejelentést."

Ezekben a kísérletekben a kérdés az, mikor van olyan antianyagunk, amit asztrofizikai forrással magyarázhatunk, és mikor van olyasvalamink, ami valami egészen újra utal?" A tudósok az AMS eredményétől függetlenül is úgy vélik, hamarosan tisztábban fognak látni a sötét anyag eredetét illetően. Az AMS mellett a Nagy Hadronütköztető (LHC) és több földalatti detektor is dolgozik a kérdések megválaszolásán.

"Meggyőződésünk, hogy egy felfedezés küszöbén állunk"- mondta Turner." Úgy gondoljuk, hogy ez a WIMP évtizede lesz". A sötét anyag A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia. A sötét anyag hatását először Fritz Zwicky svájci asztrofizikus tételezte fel 1934-ben a Coma galaxishalmaz vizsgálata közben. A galaxishalmaz szélén levő galaxisok sebességéből, és a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést adott.

A kettőt összehasonlítva látta, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért. Ezért be kellett vezetni a sötét anyagot, ami távcsővel nem látszik, viszont elég nagy tömegű, hogy a megfigyelt sebességeloszlást magyarázza. 1970-ben Vera Rubin a Department of Terrestrial Magnetism (DTM) („földmágnesség”) osztályon dolgozott a Carnegie Institute of Washington intézetben.

A DTM igazgatója, Kent Ford csillagász akkor alkotott meg egy új, nagy sebességű, széles spektrumú spektográfot, amivel egyetlen nap alatt 8-10 mérést lehetett elvégezni (az akkoriban használt műszerek csak napi 1 mérésre voltak képesek). 1970. március 27-én Vera Rubin a DTM távcsövét az Androméda galaxisra irányította.

Ellenőrizni szerette volna, hogy az Androméda milliónyi csillaga úgy mozog-e, ahogyan az elméletek leírják. A spektográf a csillagokban lévő kémiai elemeknek megfelelő hullámhosszakon vonalakat rajzolt egy papírra, amit Rubin mikroszkópon keresztül vizsgált. Ismert volt számára, hogy a kirajzolt vonalak annak megfelelően eltolódnak följebb vagy lejjebb a frekvenciaskálán, hogy az adott csillag felénk közeledik vagy távolodik-e, a Doppler-hatásnak megfelelően.

Rubin kíváncsi volt rá, hogy a Doppler-hatás alapján meg tudja-e határozni a csillagok sebességét távoli galaxisokban. Azt tapasztalta, hogy az Androméda szélén lévő csillagok is épp olyan gyorsan mozogtak, ahogy a galaxis közepén lévők. Ez azonban nem felelt meg az elméletekből következő várakozásoknak. A következő két hónapban 200 mérést rögzített papíron. Minden más galaxis esetén is hasonló eredményt kapott. Az összes sebesség „hibás” volt.

A fizika ismert törvényeinek megfelelve ezek a csillagok túl gyorsan mozogtak, jó néhányuk esetén a gravitáció nem lett volna elég, hogy a pályájukon tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe. Ez azonban nem történt meg.

Rubin számára két lehetséges ok kínálkozott: - Vagy Isaac Newton gravitációs törvényei rosszak (ezt a tudományos világ nehezen fogadta volna el) - Vagy az Univerzumban van olyan extra anyag, ami a visszahúzó erőért felelős, de a jelen csillagászati eszközökkel nem kimutatható. Rubin a második magyarázatot választotta, és a „fölös” anyagot sötét anyag-nak nevezte el (mivel nem volt látható, sem kimutatható).

Számításai szerint a Világegyetem 90%-ban sötét anyagból áll. Elméletét 1975-ben ismertette az American Astronomical Society találkozóján. A tudományos világnak ennek az elméletnek az elfogadásához egy évtized kellett. forrás: richpoi.com

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Tartalomból

Érdekes

Idegenek

Filmajánló

Ősök Világa

Videók